Kiemelt

HA LOMTALANÍT HÍVJON 0770187356

Lomizással értékmentés: kincsekre talált Sain Gábor

2021. március 7. 12:01Írta: Sal EndreSain Gábor igazi értékmentő: a könyvesbolti eladó hosszú évek óta a budapesti lomtalanításokat járja, az utcára hajított kupacok között keres és talál értékes, olykor dedikált könyveket.

Kiskorától izgatták a könyvek, 13 évesen már az antikváriumokat járta. Ahogy Sain Gábor fogalmaz, akkor még mindenféle könyvet megvett, nem tudatosan vásárolt. Aztán 25 éves korára elkezdte „letisztázni” a gyűjteményét és kialakult a gyűjtői köre is. Mivel részben a kortárs irodalom lett a mindene, azokból pedig az antikváriumokban kevés könyvet talált, elkezdett lomtalanításokra járni.

„Egy kedves antikváriumos javasolta még a kétezres évek elején, hogy nézzem meg a lomtalanításokat, főleg, hogy a Mozgó Világ című lap 1983 előtti számai is érdekeltek. Igaza lett, azzal szembesültem ugyanis, hogy a lomtalanításokon csodákat lehet találni” – mondja Gábor.

Ma már ötezer darabos könyvtára van, a könyvek között pedig számtalan jött elő a lomiból, köztük nem egy izgalmas dedikációval. A nagy kedvence amúgy nem egy kortárs, hanem a Nyugat-nemzedékéhez tartozó író, Szomory Dezső. Arra törekszik, hogy Szomory összes megjelent különböző kötete a birtokába kerüljön, nem csupán az első kiadások. Szomoryt még nem talált lomtalanításon, öt évvel ezelőtt az V. kerületben, a József Attila utcában viszontaddig nézegetett egy kupacot, míg megtalálta a Kossuth-díjas drámaíró, Hubay Miklós Tüzet viszek című drámájának kéziratát,

amely számtalan színházi előadást megélt.

Az írás a tragikusan korán elhunyt színész, Soós Imre életét dolgozza fel, akit paraszt származású fiatalként emelt ki a Rákosi-rendszer, amelyből a rövid élete során számtalan konfliktusa származott. Hubay egyébként az 1956-os forradalom idején a Szabad Magyar Rádió irodalmi adásait vezette az Országházból, amiért a levert szabadságharc után meghurcolták, hosszú ideig nem publikálhatott, később aztán a Magyar Írószövetség elnöke lett, és végül 93 évesen, 2011-ben hunyt el.

„Mikor megtaláltam a kéziratot, lázba jöttem, hiszen ismertem a darabot, így boldogan vittem haza a kéziratot, amit végül így sikerült megmentenem az enyészettől, hiszen hajnalban egy kukásautóban végezte volna.”

Ugyancsakegy lomtalanításon bukkant a neves filozófus és költő, Ancsel Éva hagyatékára.

Egy VI. kerületi lomtalanításon hevertek szanaszét az értékes kéziratok. „Amikor megláttam a ház falán, hogy ebben a házban élt és dolgozott Ancsel Éva, szinte megéreztem, hogy találhatok valamit. Ott hevert a kidobott kacatok között a csodás hagyaték, harminc kilónyi kézirat. Természetesen magammal vittem, s csak utóbb derült ki, hogy ez csak a fele volt a hagyatéknak, valaki előttem elvitte a másik felét és beadta egy árverésekkel foglalkozó cégnek.”

Sain Gábor számtalan értékes könyvet talált már lomtalanításon. Például a neves költő, Kormos István dedikált könyvét, róla tudni kell, hogy ő álmodta meg a gyerekeknek Vackort, a pisze kölyökmackót. Általában a lomisokat nem érdeklik a könyvek, papírrégiségekre „nem ülnek rá”, de ha mégis, akkor is olcsón meg lehet venni tőlük. Így vett például kétszáz forintért egy Szőcs Géza-kötetet, amelyet a költő az író Nemeskürty Istvánnak dedikált.

Rólam

Az első könyvvel kapcsolatos emlékem a Csizmás kandúr. A másik ami mély nyomot hagyott bennem az a Vitéz szabólegény. Később jöttek a gyermekkor könyvei Verne, May Károly, Cooper, a magyar klasszikusok és aztán mindent elolvastam ami a kezembe került. Idővel változott az ízlésem. Szívesebben olvasok szakkönyveket, különösen szeret a szép patinás kiadású könyveket. Ami állandó maradt az a könyv szeretete. A sors úgy hozta, hogy megismerkedtem a román irodalommal is, románul érettségizve le humán szakon.

Életemben sok mindenbe fogtam raktári munkástól, tanárkodáson át a vállalkozásig. Nem igazán találtam az utam. Későn, amikor az első könyvespolc bekerült az ajándékboltunkba éreztem, hogy megtaláltam a helyem. Akkor valami belső nyugodtság öntött el. Tanultam alázatot mert olvasott embernek hittem magam, de ahogy bővült az antikvárium készlete rá kellett jöjjek,hogy 10 élet nem elég arra, hogy elolvassam csak azt amit el szeretnék olvasni. Azóta folyamatosan tanulom az antikváriusi hivatást és még nagyon messze vagyok attól, hogy valamelyest értsek hozzá, de minden jó könyv ami bekerül az antiváriumba és valakit boldoggá tesz egy ajándék. Nincs annál jobb érzés mint látni az örömöt annak a szemében aki felfedezett magának egy könyvet

MENTS MEG EGY KÖNVET!

A Góbé Kulturális Ökológia Egyesület honlapja

A járvány új helyzetet teremtett az eddig is nehéz helyzetben levő könyvkereskedésben. A korlátozások miatt csökkent a fizikai vásárlók száma. Ezt nem pótolja a valamelyest megnövekedett online forgalom mert folyamatosan csökken az olvasók, és  könyveket könyv formájában olvasók száma. Ezenkívül a könyvek ára is zuhan mert egyre több hagyaték kerül a piacra. Könyvek amelyektől az utódok szabadulni akarnak. Jó esetben elajándékozzák őket. Rossz esetben meg a szemétben, papírhulladékban kötnek ki. Ez sok szempontból nem rossz mert így kiszűrődnek az értéktelen könyvek és a megőrizni érdemes könyvek maradnak meg. A fizikai kereskedés könyvekkel  mindenképpen be fog szűkülni. Nagyon nehéz olyan megoldást találni ami az antikváriumok túlélését biztosítja Belátható időn belül az általunk ismert antikváriumok, könyvkereskedések kilencven százaléka le fogja húzni a rolót. A járvány meg felgyorsítja ezt  folyamatot. Ezért fontod megmenteni a könyvészeti értékkel rendelkező könyveket. Ezért létrehozom a Góbé Kulturális Ökológia Egyesületet amely a kulturális értékek, főleg a nyomtatott kulturális értékek megmentéséért kűzd